Nagyon sok Andersen mesét hallgattam gyerek koromban, mondhatni a meséin nőttem fel, és bevallom sokszor elsírtam magam, miközben hallgattam őket. Torokszorító mesék ezek mind. És mégis, ha csak tehettem, újra és újra meghallgattam őket, a Rút kiskacsa, a Kis gyufaárus lány, a Kis Hableány, A rendíthetetlen ólomkatona meséje és még sorolhatnám őket napestig, melyek voltak a kedvenceim.
Tegnap láttam egy dán filmet, ami Andersen ifjúságáról szólt, vagyis inkább arról,hogyan lett belőle mese író. Hihetetlen fantáziáját mi másra is fordíthatta volna,mint éppen erre?
S hogy miért írt szomorúbbnál is szomorúbb meséket, arra választ kapunk a fimből.
Ha bohócot látok a cirkuszban, mindig sírni támad kedvem.
Valamiért ez ugrott be tegnap este is...
"Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensét kivilágítják a kedvéért." Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit. Viszont sokan nem ismerik Andersen gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonat új életrajzi film Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Andersen 1805-ben született egy dán vidéki városkában, Odense katedrálisának és kastélyának árnyékában. Andersen meséi, melyek később ismertté teszik nevét az egész világon, szomorú képet festenek gyermekkora tájairól, édesanyjáról, az alkoholista mosónőről, cipész édesapjáról és az élet legmélyebb bugyrairól. Édesapja halála után, 14 évesen mindössze 30 tallérral a zsebében elindul a fővárosba, Koppenhágába, hogy valóra váltsa álmait. Jonas Collin, a Királyi Színház igazgatója gazdag ember és a szárnyai alá veszi Andersent. Andersent 17 évesen elküldik egy magántanárhoz, vidékre, hogy előlről kezdjen mindent. A latin nyelv és tanára kamaszkorának megkeserítője lesz. Itt ismeri meg élete legszentebb és legszeretettebb barátját, akit az embertelen iskolai bánásmód a halálba kerget. Andersen bármilyen hibát vét a tanulása során, mindig barátja kapja érte a kegyetlen büntetést. Andersen ekkor írja meg első, legszomorúbb élményét egy igaz mesében, melynek címe "A halott gyermek". Nehéz gyermek- és ifjúkora ellenére Andersen életútja maga volt a csoda. Hiszen dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből, a legnagyobb íróvá lett, Európában.