Idén is úgy döntöttünk,hogy karácsonykor itthon maradunk, azaz nem utazunk el a messzi Németországba, mert az mindig olyan macerás.
Egyrészt,mert útközben bármelyik percben leeshet egy kiadós ónos eső, vagy beindul az intenzív havazás, és akkor nekünk lőttek az autópályán, repülni meg elég nehézkes egy kutyával, arról nem is beszélve,hogy ha ott vagyunk, akkor egy hétig csak eszünk megállás nélkül, mert nem elég a karácsony, de még mindenféle szülinapok is feltorlódnak a két ünnep közé ugye és emiatt aztán süti, süti hátán 8 napon keresztül, azaz a kint létből így lesz egy igazi hízókúra.
Ezeket mérlegelve, bejelentettük anyósomnak,hogy akkor ,ha lehetne és nem sértődnek meg,mi már megent csak itthon maradnánk...s lám, semmi nyafogás nem volt, sőt, a mama azt mondta, ő ezt már így tervezte, és majd menjünk inkább tavasszal. Nem mondtunk nemet:)
Na de hogy ne maradjunk ki a jóból, anyósom azonnal pakolni kezdett, aztán futás a postára,hogy még időben ide érjen a karácsonyi mentőcsomag, nekünk , a szegény itthon maradtaknak.
Tegnap meg is érkezett egy hatalmas varázsdobozban a mindenféle jó, volt abban hús, nem is kevés, aztán kis doboz, nagy doboz, benne csokoládé és kekszike, na meg anyósom utánozhatatlan karácsonyi linzere,amilyet csakis ő tud, ebben egyszerűen verhetetlen:)
És volt benne még valami.
Egy igazi szörnyeteg ült mindennek a tetején.
Eddig csak hallottam róla, de most beköltözött a házunkba a Cookie Monster. Egész este be nem állt a szája, mondanom sem kell.
És ha nem vigyázunk, felfal ez minden sütit, amit csak talál otthon.
Szóval mostantól résen kell lennünk, nem hagyhatjuk magára a süteményekkel és a kekszekkel ezt a szörnyet, mert félő, hogy azonnal bekebelezi azokat.
Persze van egy másik variáció is, hogy mi faljuk fel előle...legfeljebb mást se teszünk,mint megállás nélkül eszünk egy héten keresztül.