Nem fogjátok elhinni, mit ettem minap. Paprikás cukkinit! Mondanom sem kell, hogy a zuram remekelt, mert ő egy nagyon kreatív ember.
Az történt,hogy járt a piacon ,ahol is vett cukkinit.No meg a Spárban, ahol meg finom tüzes-csípős kolbászt vásárolt.
És miután haza jött velük, leült és elgondolkozott…
Azt kell mondjam, isteni lett a mű, olyannyira,hogy felfaltuk együltő helyünkben a tele lábas cuccot, pedig első hallásra nem gondoltam volna, hogy ez ilyen jó lesz.
De még milyen jó!
Pont olyan finom ,mint a paprikás krumpli, csak kicsit jobb. Igazából majdnem úgy is készült, csak fele krumpli, fele cukkini, a többi meg a hagyományos hozzávalók,mint hagyma, kolbász, piros paprika, endszoán…
Ezt onnan tudom ilyen jól,mert miközben tömtük magunkba, megkérdeztem tőle,hogyan is csinálta?
Ő pedig elmondta a receptet, majd a végén közölte, hogy szerinte egyáltalán nincs annak akadálya,hogy ezer év múlva azt mondják majd az itt élők, hogy ez igazából egy ősmagyar étel.
Jobban bele gondolva teljesen igaza van. Majd honosítjuk…