Valahogy az ember már akkor tudja, mikor lélekben felkészül rá, hogy jó lesz, de aztán mégis csak akkor az igazi, mikor már ott van és részévé válik, amikor megéli a dolgokat, én úgy mondanám sejtszinten...

Mit tagadjam, ilyen volt most ez a nia tábor is, jó nagyon :), pedig lehetett volna rossz is, mert ugye én nem szeretem a wellness szállodákat igazán és így aztán ódzkodtam is tőle kicsit, de mindent feledtetett a társaság és a tánc :) A nia azt mondja, táncold bele magad...hát mi aztán bele táncoltuk magunkat...

Ismered azt az érzést ugye,mikor megnyúlik az idő...? Az idő pedig megnyúlt, de rendesen:)

Persze , hiszen annyi minden történt. Ha el kéne mesélnem nem tűnne soknak, ha csak fel kéne sorolni mit csináltunk, furán néznél rám és nem értenéd mi ebben a sok minden, de ha ott lettél volna velünk és megéled te is, akkor azonnal bólintanál,hogy mennyire igaz amiről beszélek.

Volt ott nia nagyon bőven, pancsolás a Balcsiban, reggeli , ebéd , gyógyítás, vacsorák és persze vacsi utáni csevelyek , késő éjszakába nyúló beszélgetések, lélekmelengetés, kacagás, könnyek, egyszóval az egész nem volt más,mint csupacsupa flow, ami aztán itt ragadt , mélyen leült idebent és egyszerűen csak itt maradt bennem.

Én úgy mondanám egészen sejtszinten...