Azt mondja nekem E. minap, miután végig csináltuk a „napi rutint”, hogy tudod Évi, én annyiszor hittem azt, hogy a mostban élek, mert tudod az ember elolvassa, hogyan is kell azt, aztán megpróbálja persze eljátszani, de most,hogy újra egészséges lettem, rájöttem,hogy igazából én csak akartam azt, most viszont.... ha például megyek az utcán és megérzek egy illatot, akkor megállok, mélyen magamba szívom és körül nézek, megkeresem a „ gazdáját” és jól megnézem magamnak az illatával együtt :)

Tudod olyan jó minden reggel arra ébredni,hogy boldog vagyok....:)

Látszólag pont azt csinálom amit eddig, de igazából egészen más lett az életem.

Annyira szeretem hallgatni mostanában E.-t, és nem csak őt persze.

Hallgatni és látni is csodás, ahogy egy ember szinte más emberré válik a kezem között, a szemem láttára. Mióta nap mint nap ezt megtapasztalom, minden reggel arra ébredek,hogy boldog vagyok...:)