A Nagy Indiánkönyvet nem olvastam el gyerekként, mert az túlságosan fiús dolognak tűnt számomra, ugyanakkor imádtam hallgatni az indiános rádiójátékokat és persze a moziban a Matinén mi mást is vetítettek a legtöbbször, mint indián filmeket?:) Emlékszem Gojko Mitichre és a kvarcórájára, nem is értem miért kellett neki a forgatásra óra...?

Igazából sok mindent nem értettem még akkoriban, nem csak ezt, de ezen legalább jókat röhögcséltünk a mozi után. A filmeken persze sírtunk,legalábbis én. Minden indián filmet sikerült végig bőgnöm.

Ki tudja miért...?

Akkor még nem igazán tudtam, miért érint meg ilyen nagyon az ő sorsuk, ma már az eszemmel is tudom.

Mindazok ellenére,hogy embertársaim igyekeztek megsemmisíteni őket, mégsem sikerült nekik teljesen, mert vannak kultúrák és népek, amik örökké fennmaradnak, mert létezik egy fajta ősi tudás, ami elpusztíthatatlan , valami olyan, amit még a civilizációnak sem sikerült...