K. szerint butaság előre félni a téltől,mert igazából a télnek is megvan a maga szépsége, például olyan jó haza menni esténként a meleg lakásba és egy könyvvel a kezünkben élvezni odabent a „jóidőt”. Nem kell félni sem a sötétségtől, sem pedig a hidegtől...
Téli gyerek lévén nagyon is egyetértek K.-val, de egy kicsit megfejelem a történetet:)
A télben, a nyárban, a tavaszban és az őszben is mind meg lehet találni a szépséget, a vidámságot, a melegséget és a napfényt is, mert mindez, akárhogyan is nézem bennünk van, mi hozzuk magunkkal és hordozzuk magunkban és nem csak akkor,” mikor évszakot váltunk”. Felszívjuk magunkba mindezt az éltető elemet, és aztán ha sikerül, még tovább is adjuk másoknak:)
Például azoknak, akik félnek a téltől, a hidegségtől és a sötétségtől is...
Nézzétek csak meg ezeket az arcokat. Hát nem csodálatos...?:)