„ Nem kell-e megköszönnünk Istennek, hogy ilyen csodatévő gyógynövényt adott minekünk? Rövidre szabott életükben az emberek figyelmetlenül mennek el mellette, inkább fájdalomcsillapító tablettákhoz folyamodnak, amelyekből rengeteget vesznek be. De igazán segíteni gyakran csak a mi remek, feledésbe merült gyógynövényeink tudnak.”

Történt pedig,hogy a múlt héten sikerült beszereznem egy „durva” felfázást, s miután beszedtem a gyógyszert, el is múlt, de mégis azt érzem,hogy maradt bennem valami baci, ami nem ide való. Mármint nem belém való:) Így aztán,hogy megszabaduljak a „ maradéktól” is, elővettem a népi praktikák gyűjteményemet a memóriámból és tegnap este vettem egy sós forró ülőfürdőt, meg kell hagyni isteni volt , reggel pedig elmentem a patikába és vettem egy zacskónyi csalánteát :) Kezemben a tasakkal elsétáltam Ritához, a csodakrémes lányhoz, aki felkiáltott mikor meglátta a kezemben a zacskót, és nem azért,mert mérges volt, hanem örömében. Megtudtam,hogy a május – többek között- a csalántea - ivás - ideje, mivel hogy most nő a csalán a kertek alatt ,meg amúgy is....

Rákerestem gyorsan mit írnak róla és valóban lenyűgözött, amit olvastam.

Szívesen megosztom veletek is, itt a LINK :)

Az élet pedig már csak ilyen. A véletlenek sorozata mindig megerősít benne, hogy nincsenek véletlenek, ha figyelünk a történésekre, és persze magunkra, akkor kiderül, mennyire vigyáznak ránk odafent és persze idelent.

A természet gyógyító erejét nap mint nap érdemes figyelni, elfogadni, élni vele, mert hogy mi is a részei vagyunk, még ha néha el is feledkezünk róla.

Azt hiszem jó lesz ez a kúra....ez is :))